A lelke mélyén nyughatatlan Egy nyilvános vécében, kartondobozba csomagolva találnak rá még csecsemő korában. A nevelőintézetben a Berényi fivérekkel, Balogh Nórával és Novák Lacival lóg együtt. A csapatból Berényi Zoltánra, mint istenre néz fel. Iránta érzett szerelmét titkolja. Végül a biztonságosabb választásnak tűnő Andráshoz megy feleségül. Két gyermekük: Kata és Dani túl vannak a kamaszkoron, de még nem felnőttek. Zsuzsa gondoskodó családanya, és sok személyes áldozatot vállal szeretteiért. Néha úgy érzi, beleszürkül a hétköznapokba. Lelke mélyén azonban nyughatatlan. Zoltán boldogtalan házassága elöl menekülve felfedezi gyerekkori szerelmét, Zsuzsát. Kapnak néhány hónapot az élettől, a szerelem beteljesedik. Zoltánnak komoly tervei vannak Zsuzsával, ám közbeszól a tragikus autóbaleset. Aztán megszületik Bandika…A hétköznapok olykor fojtogató magányából való menekülést jelenti számára a BÉZS butik, melyet Zsuzsa egyedül vezet, s ahol úgy érzi, végre a maga ura lehet. Becenév: Csilli Horoszkóp: bak Kedvenc autó: mikor, mi Kedvenc szín: kék-sárga Kedvenc étel: túrós csusza Kedvenc sport: minden, ami vízi Pontosan 173 évvel és 27 nappal Déryné Széppataki Róza születését követően jöttem világra Jászberényben. Maga a tény, hogy nagy elődöm is ebben a városban látta meg a napvilágot, egy kicsit determinálta pályaválasztásomat. A tréfát félretéve: tízéves voltam, amikor Jászfényszarun alakult egy amatőr színjátszó csoport, melynek tagja lettem, és belekóstolhattam a színjátszás örömeibe. Az első sikereim után már meg sem fordult más a fejemben, minthogy színész legyek. A pályára tudatosan készültem. Énekelni, táncolni tanultam, rendszeresen vettem részt szavalóversenyeken és színjátszó fesztiválokon. Gimnáziumi tanulmányaimat befejezve felvételt nyertem a Színház és Filmművészeti Főiskola színész szakára. 1988-ban diplomáztam, és még ebben az évben a győri Kisfaludy Színházhoz szerződtem. Négy csodálatos évadot töltöttem a Rába-parti városban, 16 főszerepet játszottam el. Közöttük: Csehov Sirályában Nyinát, Molnár Ferenc Olympiáját, a Lear királyban Cordéliát, Bulgakov Ádám és Évájában Évát, a Potyautas és az Imádok férjhez menni női főszerepét. 1992-ben azonban mégis megváltam a győri színháztól, Budapestre hívtak a Nemzeti Színházhoz, melynek azóta is tagja vagyok. P ompás szerepeket, remek karaktereket formálhattam meg az elmúlt évadokban.